Június 20-án, vasárnap délután mindenki nagy izgalommal indult el Nagykanizsára, a Piarista Általános Iskolába. Idén ugyanis itt került megrendezésre a Mindszenty Iskola hittantábora. Ez a tábor az idők folyamán hagyománnyá vált. Az elsősöktől kezdve egészen hetedik osztályosokig vettek részt a táborban. Segítőként ott volt velünk egy óvó néni (Simon Bori), egy leendő tanító néni (Tirpák Lilla), és iskolánk több tanára. Külön kiemelném Kósa Szilvi nénit, aki nélkül ez a tábor nem is jöhetett volna létre.  A hittantábor mellett egy focitábor is működött Sziráki Péter tanár úr vezetésével. 
Igaz , a hét elejét a eső miatt bent kellett töltenünk, de a vége felé előbújt a nap is. Minden nap szentmisével köszöntöttük Istent, ahol a gitáros csapat kísérte az énekeket. László atya mutatta be a misét és mondott nekünk elgondolkodtató prédikációkat. Szerencsére idén végig velünk tudott maradni.  Részt vettünk foglalkozásokon is, amelyen Don Bosco életével ismerkedtünk meg. Kedden megnéztük a várost és az Alsóvárosi templomot.  Szerdán lehetőségünk nyílt meglátogatni a Csónakázó-tavat. Itt egy akadályversenyen mértük össze tudásunkat, ahol voltak fizikai és gondolkodtató feladatok is. Hazafelé mindenki örömére fagyiztunk is egyet. Fáradtan értünk vissza az iskolába.
Vacsora után mindig akadt egy kis idő játszani, beszélgetni.  Persze esténként nem maradhatott ki a meccsnézés sem.
Úgy gondolom, ez egy kihagyhatatlan élmény. Személy szerint én már 7 éve járok, de sohasem unom meg, és jövőre is biztosan megyek. Mindig jól érzem magam, és hálát adok, hogy együtt lehetek a barátaimmal és Istennel.

Hornung Anna

Képek a táborról

Május 10-én Mercédesz nővér jóvoltából azon megtisztelő szerencsében részesülhettünk társainkkal, hogy hittanos zarándoklaton vehettünk részt.

Reggel az iskola hátsó kapujától indult a zarándok menet, a diákoktól hemzsegő busz. A Bencze Tamás tanúr úr névsorolvasása elengedhetetlen elem, nosztalgikus élmény volt. A bennünket kísérő felnőttek, köztük Mercédesz nővér, vigyázó, óvó tekintete mellett indultunk az ajándék kirándulásra. 

Az út egy szakaszán, Sümeghez közeledvén Mercédesz nővér vezetésével elmondtunk egy tized rózsafüzért. Kissé ugyan késve, de odaértünk a dr. Barsi Balázs atya által celebrált misére, a csodálatos ferences kegytemplomba, ahol megtisztelő köszöntésben részesültünk. Balázs atya nagyon kedvesen fogadta kis csoportunkat és egész „lelki túránk” ideje alatt sok olyan bölcsességet hallottunk tőle, melyet a mai fiataloknak igazán fontos észben tartania. Az atya szerint minden Istennek köszönhető a világon, tehát nem szabad, hogy hitünk megrendüljön a távtanításokon és a különböző olyan dolgokon, mint például az ufók, s mindaz, ami a XXI. században mozgatja az emberek fantáziáját. Balázs atyának minden szava talentum volt számunkra, melyet úgy hiszem, hogy a résztvevők gondosan el is ültettek hitük termőföldjében! Mindezek után a ferences kolostor egyik termében sort keríthettünk a reggelire. Az étkezést egy kis templomtörténet követte, mely során megismerhettük a csodálatos ferences templom titkait, majd ellátogattunk Sümegcsehiben a John Henry Newman tiszteletére, román stílusban épített templomhoz, valamint a köréje épített kálváriadombhoz. Stróber László atya csatlakozásával teljessé vált a kis társaság. A Scotty udvarházban ízletes ebédet rendelt számunkra Mercédesz nővér. A nap egyik emlékezetes pontja a sümegi vár megtekintése volt.

A vártúra után a kissé fáradt, de annál vidámabb, lélekben is töltekezett csapat hazafelé vette az irányt, ám egy kis kitérőt tettünk a zalaszentiváni futballpályára. A futball heve mindenkiből a legjobbat hozta ki, szabadjára engedte a gyermeket, teljessé tette a nap adományait: közösséggé kovácsolódtunk, testben felfrissültünk, szellemben gyarapodtunk, lélekben megerősödtünk.

Eme nagyszerű és felemelő zarándoklatért köszönet Mercédesz nővérnek, aki idejét, erejét nem kímélve szervezte meg az 50 fős társaság számára e nagyszerű napot. Köszönjük!

Horváth László és Jándli Mercédesz

Képek

2008. október 8.

2008. június 17-21.