Családos zarándoklat Búcsúszentlászlóra Nyomtatás E-mail
   A búcsújárás nem egy átlagos kirándulás, hanem imádságos lélekkel, szeretettel való zarándoklás valamely szent helyre. 2011. szeptember 25-én a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium közel kilencven fős családos csoportja, szülők, diákok és pedagógusok keltek útra, hogy részt vegyenek a híres búcsújáróhely, Búcsúszentlászló Fogolykiváltó Boldogasszony búcsúi miséjén.
   Búcsúszentlászlón Szent László király építtette a legelső templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Ebben a kis templomban helyezte el a csodatévő Mária szobrát. Évszázadokon át remeték őrizték a szent kegyhelyet, mely a történelmi viharokban megpróbált magyarságnak a Szűzanya oltalmát közvetítette. A 17. században Széchenyi Pál, veszprémi püspök a ferencesek gondjaira bízta e különleges kincset. Egy ferences krónikás így írt a 12. századi kegykápolnában elhelyezett kegyszobor előtti imák meghallgatásáról:
„A vakok látókká, a némák beszélőkké, a sánták járókká és más betegek egészségesekké lettek, dicsérve Istent, magasztalva a Szent Szüzet és tisztelve Szent László királyt.”
   Az idei búcsúi misén Vendrő György apát úr biztató szavai a magyarság hatalmas égi pátrónája, a magyarok által Boldogasszonynak nevezett Szűz Mária oltalmazó jóságára irányították a zarándokok figyelmét. Az atya szólt a 13. században alapított Fogolykiváltó Boldogasszony Rendjéről, kiknek szerzetesei a keresztény rabszolgák kiváltásáért szentelték életüket. A hármas szerzetesi fogadalom mellé egy negyediket is vállaltak: ha szükséges, önmagukat is váltságul adják egy rab kiszabadításáért. Korunkban ismét aktuálisnak tűnik e cél, hiszen ma a modernkor „rabszolgáit” kell kiszabadítani. Sok tekintetben mi is foglyok vagyunk, a rossz szokások, a szenvedélyek rabságában élünk. Különösen nagy feladat vár a mai szülőkre, hogy megóvják gyermekeiket a modern „fogságtól”, a bűn rabszolgaságától.
  A szép, megfontolandó gondolatok sorában elhangoztak Mária kánai menyegzőn mondott szavai is: „Tegyétek, amit (Jézus) mond!” Ma is érvényes felszólítás ez számunkra, ha valóban boldog életet szeretnénk élni.
   A szabadtéri oltárnál, az árnyat adó platánfák árnyékában, akárcsak egy természet által épített katedrálisban, mennyei eledellel is táplált minket az Úr. Mindazok, akik figyelmes lélekkel vettek részt e búcsúi szentmisén, gazdag kegyelmi ajándékokkal tértek haza.